Legutóbbi lottószámok

Ötöslottó, hatoslottó, skandináv lottó legfrissebb nyerőszámai és nyereményei. Érdekességek a lottójátékok világából

A sorsolások története az õsi idõkre nyúlik vissza. Mózes IV. könyvében (26,55—56.) az Úr sorsolás megtartására utasítja Mózest:

„De sorssal osztassák el a föld: asz ő atyjok
törzseinek nevei szerint örököljenek. Az sors szerint osztassák el az örökség, mind a sok és mind a kevés között”
(Károli Biblia)

Persze később is sok sorsolást tartottak. Augustus császár a szelvények vásárlói között rabszolgákat sorsoltatott ki, de a kínai nagy fal építésének költségeit is kiegészítették az állami sorsjátékok. A lottó mai formáját a középkorban nyerte el. Az 1530-as „La Lottó de Firenze” sorsolását tartják az elsõ olyan játéknak, melyen pénzt lehetett nyerni. Európa uralkodói hamar felismerték, hogy a játék alkalmas a költségvetés kiegészítésére. Angliában például I. Erzsébet 1566-ban vezette be a sorsjátékot pontosan látva, hogy az alattvalók így önkéntesen hajlandóak adót fizetni. (Talán az SZJA ma is népszerűbb lenne, ha sorsolással kiválasztanának néhány szerencsést, aki visszakapná befizetett adójának öt-, tíz- vagy akár százszorosát. A költségvetést biztosan nem terhelné e kiadás túlságosan, de az adózási kedv, és ezzel együtt a befolyó adók összege talán nőne).

image


A lottó hihetetlen népszerûsége egyszerûségében rejlik. A rendszer minden esetben azonos: a megadott számtartományból kell a pályázónak bizonyos — adott — számút megjelölnie. A sorsolás után a beérkezett tipp-szelvényeket kiértékelik, és a nyereményeket az előre lefektetett szabályok szerint elosztják.


A szabályok minden esetben biztosítják a játék szervezőjének hasznát, hiszen a befolyt összeg bizonyos százalékát - általában a felét - osztják csak ki nyereményként. A szervezőknek csupán egy az érdeke: minél több szelvényt eladni. A reklámon túl egy módon lehet növelni a játékkedvet: a nagy nyereményekkel. Az persze nem működne, hogy minden sorsoláson csak egy-két nyertes legyen, hiszen ha a játékosok gyakorlatilag sohasem nyernek, hamar feladják a reményt. A nagy nyeremények viszont csak a nyereményalapból biztosíthatóak, azaz a kisebb nyeremények kárára. E két cél (viszonylag sok nyeremény, de ugyanakkor kiugróan magas főnyeremény) együttes megvalósítására találták ki a „Jackpot” szisztémát, azaz amennyiben a legmagasabb nyerőosztályban nincs nyertes, annak nyereményét a következő hétre viszik át. Az így halmozott nyeremény azután csillagászati magasságokat érhet el anélkül, hogy a kisebb nyeremények láthatóan csökkennének.

Fontos, hogy tisztában legyünk a játék lényegével: a nyertesek díjaikat a többi (vesztes) játékostárstól kapják, a játék szervezői csak kezelik a pénzt. Ennek megfelelően a nyerő stratégiát a többi játékos ellen kell kidolgozni! Ez a tény - ellentétben a kaszinójátékokkal, ahol a játékosok a bankkal szemben érdekközösséget alkotnak - teljesen más stratégiát igényel. Ennek kidolgozásához először is tekintsük át a lottójátékok matematikai alapjait.

Pásztor Kornélnak harmincéves korára még mindig nem sikerült milliomossá válnia, és úgy gondolta, hogy ezen a tûrhetetlen állapoton a mai napon fog változtatni. A tervet már hónapokkal ezelõtt kidolgozta, de a szükséges kellékek csak most készültek el. Éppen idejében, mert ez volt az utolsó nap, amikor a „BIZTON SÁGHY BT.” vagyonvédelmi szolgálat õrizte a televízió stúdióját, ahonnan a lottósorsolásokat is közvetítették. Pásztor biztonsági õrként dolgozott cégnél, és ki tudja, mikor adódik újabb alkalom arra, hogy kicsit beavatkozzon a dolgok menetébe. A délutáni nyüzsgés már kezdetét vette, de mindenki a díszletek és a kamerák beállítá-sával volt elfoglalva. A kilencven számgömb békésen pihent egy tálcán, a sorsoló gép is a sarokban állt, nem vették még kezelésbe a technikusok, hogy végsõ helyére, a stúdió közepére állítsák.

image


Pásztor már korábban alaposan áttanulmányozta a gépet. Tudta, hogy a könnyû labdácskákat egy kék csövön keresztül fújják nagynyomású levegõvel, ami kiszámíthatatlan mozgást eredményezett. Tudta, hogy a golyó kiválasztása egy átlátszó vezetékkel történik, melyben a sorsolás során egy kis szivattyú vákuumot állít elõ,  így a csõ beszippant egy golyót így jelölve ki a következõ nyerõszámot. Pásztornak nem sok ideje volt a gép megpiszkálásához, így minden mozdulatát elõre eltervezte. Villámgyorsan dolgozott. Elõször a beszippantó csõ végére szerelt egy parányi termoelemet, majd a kis szivattyúmotor elé kötött be egy megszakítót. A vezérlõ elektronikát is itt helyezte el, a gép ezen része szerencsére mind a tévénézõk, mind pedig a helyszínen tartózkodók elõl rejtve volt. Ezután a golyókat vette kezelésbe. A zsebébõl egy sprayt vett elõ, ami a sportorvosok által használt fagyasztóhoz volt hasonlatos. Szerencsére senki sem figyelt fel a pár másodperces sziszegésre, melynek során Kornél villámgyorsan lehûtötte az elsõ öt számot. Biztosra akart menni, neki az egész nyeremény kellett. Az pedig biztos volt, hogy az 1,2,3,4,5 kombinációt épelméjû ember nem ikszeli be lottószelvényén. A sebtében beszerelt elektronika belekerült ugyan párszázezer forintjába,-de ez nem lehetett rossz befektetés: holnap már gazdag ember lesz.


Az adás kezdetéig már csak két óra volt hátra. Pásztor úgy számolt, hogy az adás idejére ugyan a lehûtött golyók felmelegednek, de egy-két fokkal még mindig hidegebbek lesznek társaiknál. Ekkor pedig a hõmérsékletet mérõ termoelem segítségével a mûveletet vezérlõ elektronika még mindig jól el tudja különíteni azokat. Jobb lett volna ugyan a golyókat késõbb megjelölni, de félt, hogy késõbb már nem tud hozzáférni a számokhoz. És így talán a közjegyzõ - aki közvetlenül az adás elõtt ellenõrzött mindent - sem veszi észre a nem éppen törvényes akciót.


Pásztor pulzusszáma legalább percenként 120-ra szökött, mikor megkezdõdött az élõ adás. A sztárvendégek play-back tátogása nem igazán érdekelte a biztonsági õrt. Õ a számsorsolásra várt. Ennek is eljött az ideje, és amikor a három lányból és négy fiúból álló új sztárcsapat közös erõvel megnyomta a sorsolásra jelt

Sokan álmodoztak már nagyobb nyereményekrõl, de kevesen mérik fel, hogy valójában mekkora esélyük is van erre. Még kevesebben készítenek pontos tervet arra vonatkozóan, milyen befektetéssel, mekkora idõtartamon belül, milyen nagyságrendû összeget szeretnének nyerni. Pedig az élet bármely területén is kezdünk bele valamibe, nem árt a célokat tisztázni.

Tavaly hirtelen egy nem tervezett 5000 forintos kiadásom merült fel. Nem nagy összeg, de hó vége lévén hirtelen nem tudtam a családi költségvetésbõl lecsípni ezt az összeget, melyet ráadásul egy napon belül ki kellett fizetnem. Persze a család azért rendelkezik ekkora tartalékkal, de a bankszámláról csak komoly kamatveszteséggel tudtam volna felvenni a pénzt. Rövid számvetést készítettem: szinte mindegy, hogy ötezer, vagy ötezer ötszáz forint a „veszteség”, ezért ötszáz forinttal bementem egy játékterembe, ahol tudtam, hogy „egy nullás francia rulett” automata mûködik. Ezeken a gépeken a nyerési esély tiszta és tisztességes. A tervem az volt, hogy legalább ötezer forintra feltornászom az ötszázas kezdõtõkét, vagy elvesztem azt. Ezért kiválasztottam egy számot – a nullát -, melyre ötször egymás után száz-száz forintot akartam elhelyezni. Igen nagy szerencsémre már másodszorra e számon állt meg a rulett golyó, így a kezdõtõke maradványa és a nyeremény ekkor már 3900 forintot tett ki. Ebbõl 1000-1000 forintot egy-egy tucatra rakva most már komoly eséllyel nézhettem a folytatás elé. Megint szerencsém volt, és máris 4900 forinttal rendelkeztem. Itt – a kezdeti terven kicsit módosítva - abbahagytam a játékot, hiszen igen bosszantó lett volna, a „hiányzó” száz forint miatt esetleg elveszteni az egész pénzt. A váratlan kiadás nagy részére így került fedezet - persze ugyanígy el is veszthettem volna az ötszázast.


A szerencsejátékokat - a nyerési lehetõségek módja szempontjából - két csoportba osztottam, minden játékfajta besorolható egyik vagy másik kategóriába. A lotlócsoportban a játékosok egy közös nyereményalapból próbálnak maguknak minél nagyobb szeletet kihasítani. A kaszinó jellegû játékok során a résztvevõk egy közös ellenfél ellen küzdenek. Ennek megfelelõen az elsõ típusú játékok esetében a verseny egymás ellen folyik, ami teljesen más stratégiát kíván, mint a második esetben, ahol az eredményt nem befolyásolják a többiek döntései, szerencséje vagy balszerencséje.